Mostanában ez a téma az, ami elgondolkodtat és ami hív, hogy legyek együtt vele és engedjem, hogy kibontsa az üzenetét számomra. Ahogyan engedem, hogy ez az energia körbefonjon, érzem, hogy mennyire bizonytalan leszek tőle és az árnyaim közelebb érnek hozzám és felerősödnek.
Nem kevés dolgom volt azzal, hogy a körülöttem lévő hazugságszálak tömkelegét leválasszam magamról és a legnagyobb szeretettel visszairányítsam oda, ahonnan engedtem, hogy befolyással legyenek rám. Nem kevés dolgom volt azzal, hogy az álarcaimat felismerjem és “lepajszeroljam” magamról, hiszen annyira összeolvadtam már némelyikkel, hogy azt sem tudtam, hogy ki vagyok én, a sok-sok réteg alatt. Valójában nem tudtam, hogy hova visz ez az út, egyszerűen csak megszületett bennem az elhatározás, hogy mindazok ellenére, amit hozok és amit a társadalmi elvárások nyomán igaznak és magamra nézve is érvényesnek hittem, őszintén szeretnék élni. Csodálatos pillanat volt, amikor ez felszakadt bennem, és szükségem is volt ennek a pillanatnak minden ajándékára, hiszen nagy út állt előttem. Sok tagadásba és ellenállásba ütköztem, néha már elvesztem a konfliktusokban, néha hallgattam, mert elfogyott az erőm, és úgy éreztem már a szeretet is kevés, de fény már ott pislákolt bennem, s egyre erősebb és ragyogó fénye világította az utat előttem akkor is, amikor inkább behunytam a szemem, és úgy éreztem, hogy elég volt.
S egyszer csak megérkeztem az INTIMITÁS lágy és megindító energiamezejébe, úgy éreztem, hogy mezítelen és sebezhető vagyok. Nagyon fura érzés volt, és sokáig mindig nyúltam “valamiért”, amivel elfedhetném magam. Az őszinteség és az intimitás nálam kéz a kézben járnak, s egyenlőre úgy érzem, hogy nem könnyű megtartanom ezt az állapotot mindig. Mindannyian vágyunk arra, hogy úgy fogadjanak el, ahogyan vagyunk, mégis oly kevéssé merjük megmutatni magunkat, hiszen látszik az összes örömünk, sebünk, fényünk és gyarlóságunk, nem tudjuk már csak a legjobb formánkat hozni, mert mellette ott a legrosszabb is 🙂 Az intimitásban két ember között (és nem csak párkapcsolatban), egy olyan különleges energiamező jön létre, ami szabadon megmutatja, hogy ki áll előttünk, milyen feladatai és kihívásai vannak és mennyire tudja élni a létezés örömét, vagy mennyire takarják el előle saját démonjai a világosságot. S mindez igen sebezhetővé teszi az embert. Bennem az első, ami ebben a csodás állapotban belém hasított, hogy bármit megtehet velem a másik. S aztán felragyogott az intimitás fénye és megvilágította ezt a félelmet: nem a másik tesz meg bármit velem, ő csupán eszköz, én vagyok az, aki megengedem magamnak a fájdalmakat.
Sokat tartózkodtam az intimitáson kívül, mert bizonytalanná tett ez az állapot, és nem éreztem magam tökéletesen összhangban vele. Amíg sok volt bennem a félelem, biztonságosabb volt számomra, amíg felkapok “egy köntöst” magamra, de amióta együtt utazok ezzel az energiával, tapasztalok általa és ismerkedem vele, ráébresztett, hogy mekkora illúzió volt azt gondolnom, hogy nem biztonságos és veszélyekkel teli ez az állapot. Elképesztően sok csoda, bátorság, ragyogás, nevetés, öröm, bizalom és valóság van ebben az erőtérben, és most már boldogsággal tölt el az emberek közelsége, az intimitás velük, és az különös fény, ami ilyenkor a két lélekben mélyén felragyog és a szem visszatükrözi ezt az élményt. Amikor kizuhanok ebből az állapotból, azonnal figyelem magam és az árnyaimat, hogy minél előbb vissza tudjak jutni ebbe a csodás állapotba mert az INTIMITÁS által sokkal, de sokkal több leszek, nem pedig kevesebb.
Azért félünk tőle, mert megszoktuk, hogy a világ azt várja tőlünk, hogy mások legyünk, mint akik, s amikor így teszünk, elveszítjük önmagunkkal a kapcsolatot. A valódi élet az intimitásban van, azon kívül nincs semmi, ami értékes volna. Minden szerep egy önámítás csupán, amellyel becsapjuk magunkat. Megfosztjuk magunkat a létezés örömétől, pedig valójában ez a boldogság művészete. Merj őszinte lenni, merd önmagadat lecsupaszítani, s éld az intimitást.
Minden, ami a lelkünkből kiárad, egy csodálatos hangjegy, s ez egy dalt komponál, a mi dalunkat, ami bennünk él. Tegyük láthatóvá és hallhatóvá ezt a dalt, mert így érdemes élni.
Kammerer Edina Bliss
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: