Gyakran “menekülünk” időpazarló tevékenységekbe, vagy halogatásba ahelyett, hogy a figyelmünket arra irányítanánk, ami valóban fontos és célravezető. Ennek a viselkedésnek a mozgatórugója gyakran a tudattalanban megbúvó félelmeink. Ezekre a félelmekre úgymond vakfoltunk van, nem tudunk a létezésükről, gyakran hisszük azt, hogy mi igenis akarjuk a vágyott célt elérni. Ezek a mélyben megbúvó félelmek azonban azon munkálkodnak, hogy minél inkább késleltessék a megvalósulást. Összegyűjtöttem azokat a halogató tevékenységeket, amelyekkel a leggyakrabban tereljük el a figyelmünket a fontos dolgokról. A félelmek nem párolognak el attól, hogy nem veszünk róluk tudomást, azonban az nagy segítség, hogy arra figyeljünk amit szeretnénk, és ne arra, amit nem.
1.Halogató barátok
Gyakran olyan embereket, barátokat, ismerősöket vonzunk az életünkbe, akik tudattalanul közreműködnek a halogatásban. Ők is félnek elköteleződni a saját céljaik mellett, ezért hozzájárulnak ahhoz, hogy mi magunk is halogassuk a saját dolgainkat. Könnyű ezeket a kapcsolatokat felismerni, mert ők gyakran igénylik a találkozásokat, beszélgetéseket, megállás nélkül ecsetelik a rémes munkahelyi körülményeiket, a szerelmi életüket, amelyre soha nincs megoldás. Ha bárki tanácsot ad nekik abban, hogyan tudnának javítani a helyzetükön, azonnal kifogásokat találnak, hogy az miért nem jó, miért nem működik. A szókincsük gyakori szereplője a “bárcsak”, a “majd”, a “talán”, “ami elromolhat, el is romlik” és hasonló negatív rezgésű mondatok, amelyeket rutinszerűen használnak. Ők erős támogatást és rengeteg időt igényelnek, míg a lényegig, a problémák gyökeréig nem tudunk eljutni, ezért rengeteg értékes órát és energiát veszíthetünk el ezekben a kapcsolatokban.
2.Rendszeres, gerjesztett konfliktusok
Természetesen nem tudjuk elkerülni, hogy időről időre ne konfrontálódjunk, mert ez az élethez hozzátartozik, azonban vannak olyan emberek, akik vagy konfliktus-függőek, vagy szándékosan gerjesztenek feszültséget, szükségtelen vitákat provokálnak bizonytalanságérzetükből vagy unalomból fakadóan. Ha egy ilyen vitás helyzet adódik, érdemes 10-ig elszámolni, mielőtt belemegyünk, hogy át tudjuk gondolni, valóban szükségünk van-e rá, hogy konfrontálódjunk? Sok feszültséget, szomorúságot megspórolhatunk ezzel, s ez a viselkedés nem egyenlő azzal, hogy megfutamodunk. Vannak olyan vitás helyzetek, amelyek nem érik meg, hogy kizökkenjünk a lelki békénkből. Ha elkerüljük ezeket a tipikus emberi játszmákat, nem kötik le a gondolatainkat az érzelmi stressz okozta helyzetek, rágódások, szorongások.
3.Prioritások felállítása
Gyakran azért folyik szét az életünk és az időnk, mert nem határozzuk meg azt, hogy melyik dolgok igazán fontosak számunkra. Ha nincs egy listánk, hogy mi az elsődleges, másodlagos, harmadlagos, stb. akkor gyakran lehet hiányérzetünk, vagy érezhetjük azt, mintha megfeledkeznénk valami fontosról. Ha minden reggel tudatosítjuk, hogy mi a fontos számunkra, biztosak lehetünk abban, hogy egész napon át rajta lesz a fókuszunk ezen. Szánjunk időt arra, erre 10 perc bőven elég, hogy felsoroljuk magunkban minden reggel az 5 legfontosabb dolgot, és így nem leszünk határozatlanok azzal kapcsolatban, hogy mivel, hogyan töltsük az időnket, s így az unalom is elkerül.
4.Értelmetlen értekezletek, tanfolyamok, előadások
Vannak olyan értekezletek, amelyeken fészkelődünk, amelyeket tulajdonképpen ki lehetne hagyni, de részt veszünk rajtuk, miközben rengeteg időt elveszítünk közben. Ha nem olyan fontos, nyugodtan álljunk elő a főnökünknek azzal, hogy sürgős elintéznivalónk van a munkahelyünket illetően, még talán örülni is fog neki, hogy mennyire lelkesek vagyunk. De idetartoznak azok az előadások, tanfolyamok, szemináriumok, amelyek a nagy változásokat ígérik, de középszerű információkat közölnek. Sokan unaloműzésből járnak ilyen helyekre, vagy azért, hogy nyugtassák magukat, hogy tesznek magukért. Sokkal többet ér néha, ha a környezetünkre figyelünk, mert egy-egy elejtett mondat, az idős emberek bölcsessége, vagy egy csendes séta a Dunaparton sokkal hasznosabbnak bizonyulhat, mint egy századik információ.
5.Szervezetlenség
A szervezetlenség miatt sok időt veszíthetünk. Ez vonatkozik az otthonunkra, a szekrényből kilógó holmik, az össze-vissza kavarodó papírok igencsak hátráltatnak, ha éppen keresünk valamit. Találjuk meg mindennek a helyét, így időt spórolunk meg saját magunk számára. Amit elpakolhatunk azonnal, azt mindig tegyük meg, ne halogassunk ilyen apró dolgokban sem. A bevásárlás is idetartozik. Azok, akik hatalmas bevásárlóközpontokban vásárolnak, célravezető, hogy előre felírják, hogy mire van szükségük, és tudatosan, határozottan keresik ezeket a dolgokat. Rengeteg időt lehet elveszíteni, és a szupermarketek mindent meg is tesznek azért, hogy a céltalan vásárlásnál a hiányérzetre apelláljanak. Azzal, hogy folyamatosan átrendezik a boltokat, arra késztetik az embereket, hogy időt töltsenek el és minél több pénzt költsenek el. A tudatos vásárlás sok időt, energiát és pénzt szabadíthat fel számunkra. Érdemes kisebb boltokban, ellenőrizhető termékeket vásárolni, s ha jól szervezzük meg ezeket az utakat, végül nem fogunk többet költeni, mint korábban.
6.Túlevés
Bármilyen furcsán hangzik, ha 3-4-szer veszünk az ételből, ugyanannyira halogatásban vagyunk, mintha a korábbiakban felsorolt bármelyik tevékenységet űznénk. Amíg az étellel bíbelődünk úgy tűnhet számunkra, mintha valamilyen nagyon fontos dolgot csinálnánk, valójában csak húzzuk az időt. Ha csak egyszer, maximum kétszer veszünk az ételből, mert nagyon ízlett, felszabadítunk időt magunk és a fontosabb dolgok számára. Így azt is el tudjuk kerülni, hogy alaposan teleegyük magunkat, ami az evés után “kaja-kómát” generál, s képtelenek leszünk hasznos dolgokat csinálni. A rosszul megválasztott ételek elnehezítenek bennünket, és sokkal több energiára van szükségünk a megemésztésükre, így viszont energiát vonunk el más területekről. Érdemes az étkezésben is tudatosan működni, az apró részletekben rejlenek az igazán nagy dolgok 🙂
7.Értelmetlen tv nézés
Vannak olyan műsorok, amelyek értéket közvetítenek, a célzott tv nézéssel nincsen semmi baj. Azonban amikor céltalanul kapcsolgatjuk a tv-t, mindent megnézünk és elhiszünk kontrollálatlanul, amit a tv-ben látunk, az bizony irányíthatóvá tesz bennünket, arról nem is beszélve, hogy mennyi időt elvesz az életünkből. A felesleges Internet használatot, vagy a közösségi oldalak túlhasználását is idesorolom, hiszen gyakori mechanizmus, hogy ha elégedetlenek vagyunk az életünkkel, akkor megteremtünk magunknak egy álom világot, amibe visszahúzódhatunk. Ma egy virtuális valóság ugyanilyen menekülés és a hétköznapi cselekvésektől vonja el a figyelmet és az energiát. A különbséget úgy tudjuk lemérni, hogy másnak fel tudjuk-e idézni és el tudjuk-e mesélni, hogy mit néztünk meg a tv-ben, vagy mit láttunk/olvastunk az Interneten.
8.Igent mondunk, amikor nemet szeretnénk
Sokszor mondunk igent, amikor valójában tudjuk, hogy nem kellene. Ennek egyik oka lehet, hogy tévesen azt feltételezzük, hogy kötelességünk azt a bizonyos dolgot megtenni. Azonban ilyenkor extra energiát kell belefektetnünk mind az adott helyzetbe, mind az adott emberi kapcsolatunkba, így sokkal hamarabb lemerülünk, s az adott helyzet nemhogy nem táplál bennünket, de elvesz belőlünk, mert nemcsak az időnket pazaroljuk, de még neheztelünk is magunkra az adott helyzetben, s a neheztelés tovább csökkenti az energiánkat. Sokszor nincs elég bátorságunk nemet mondani, máskor pedig azt gondoljuk, ha nemet mondunk, legközelebb nem hívnak. Ezek mögött mind félelmek húzódnak meg, s távol tartanak attól, hogy valóban azt csináljuk, amivel az értékes időnket szeretnénk eltölteni.
9.Nem kérünk segítséget
Sokan panaszkodnak arra, hogy nem bírják egyedül a sok házimunkát, vagy a munkahelyen a rájuk bízott feladatokat, de aztán kiderül, hogy nem is kérnek segítséget. Sokszor kényelmetlenül érezzük magunkat akkor, ha segítséget kérünk. De nem kell mindent egyedül megoldanunk, nem kell mindenhez értenünk, s nem leszünk leköteleződve senki felé, ha megkérjük, hogy segítsen. Érdemes végiggondolni azt, hogy miért nem merünk/nem akarunk segítséget kérni, mert ez rólunk sokkal többet árul el, mint arról a helyzetről, emberről, akivel szemben fennáll ez a helyzet. Ha megosztjuk a feladatainkat, felszabadulnak értékes óráink, amiket arra fordíthatunk, amivel szeretnénk foglalkozni.
10.Határozatlanság és aggódás
Az “elhagyjam XY-t, vagy próbáljak javítani a kapcsolatunkon”, a “váltsak munkahelyet, vagy most inkább várjak még?” típusú kérdések ördögi köre megoldhatatlan, ha már régóta fennállnak bennünk ezek a kérdéses helyzetek. Ezek olyan mentális börtönök, amelyek rengeteg időt és energiát vesznek el tőlünk, s véget nem érő gondolat halmazzal árasztjuk el önmagunkat, míg végül elhisszük, hogy ez életünk legfontosabb kérdése, és nincs kiút belőle. A rágódással sok időt pazarolunk el, és tulajdonképpen semmilyen haszna nincsen, mert a rágódással, szorongással nem jutunk közelebb a célunkhoz. Érdemes ilyenkor döntés előtt több megoldást végiggondolni, s figyeljük meg ilyenkor magunkat, hogy melyik gondolat, vagy belső kép ad több boldogságot? A lényeg, hogy döntsünk, és induljunk el valamerre, s az élet is hozzáteszi majd a maga részét a teremtésünkhöz.
Ha bármelyik pontban magadra ismertél, akkor éppen MOST van a legalkalmasabb idő, hogy megreformáld az adott területet. Nem kell mindent egyszerre megváltoztatnunk, haladjunk lépésről-lépésre. A kérdés már csak az marad, hogy mit kezdesz azzal a sok értékes idővel, ami így megmarad számodra? Képes vagy arra, hogy jól használd fel az idődet?
Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles
Kammerer Edina Bliss
www.blissragyogas.hu
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: