Hogyan is van ez? Manapság teljesen eltolódtak a női-férfi szerepek. Ennek egyik nagyon mély gyökere az, hogy nemhogy mi nem kaptunk megfelelő mintát arra, hogy hogyan legyünk nők, de még nagyszüleink és dédszüleink sem. Évtizedek óta zajlik a világban az, hogy nem férünk hozzá a valódi nőiességünkhöz, mert rossz helyen keressük. Nyilvánvaló, hogy azok a női szerepek, amelyeket megörökölünk, mint követendő példát, nem fognak mindannyiunknál ugyanúgy működni. És amikor máshogyan éljük az életünket, felbolydul a “rend”, hiszen valamilyen furcsa okból az emberek többsége azt szereti, ha mindenki egyformán gondolkodik és él. Pedig nem vagyunk egyformák és ez csodálatos! Ettől színes a világ és ettől sokrétű. Ne akarjunk mindenkit egy négyzetbe beletuszkolni még akkor is, ha látjuk, hogy kilóg a keze, vagy a lába onnan. Engedjük, hogy végre megmutathassa magát a világban az igazi női minőség, amire mindannyian rá tudunk kapcsolódni, és ami mindannyiunkra teljesen máshogyan fog hatni.
A valódi női minőség egy belső energia, egy belső tér, ami már régen jelen van bennünk, s aminek a megjelenési formája eldeformálódott az évtizedek alatt. A feminizmussal előtérbe kerültek a férfias nők, akik a férfiak világában próbálják azt az elismerést begyűjteni, amit az édesapától sosem kaptak meg. Legalábbis nem abban a formában, ahogyan erre vágytak volna. De egy versengésben nem fogjuk megtalálni önmagunkat, s legkevésbé a nőiességünket. Hiszen ez a csendben születik meg, abban a belső csendben, amely táplál bennünket. Nehéz ezt megfogalmazni, hiszen nem tulajdonságokról van szó, sokkal inkább energiáról. Nagyon sok női vendégem van, akik maguk sem találják a nőiességüket, s a hozzájuk kapcsolódó férfiak is elveszítették a valódi férfi minőségüket, így ebben a megbomlott állapotban egyre terheltebbek és feszültebbek a kapcsolatok is. S minél több a feszültség, annál több a konfliktus, a vita és a meg nem értés.
Ma már rengeteg női kör van, de legtöbben sajnos mégis a férfi energia a vezető energia, mert a női vezető mintát a férfiaktól másoltuk le éveken át. Így körbe-körbe haladunk a témában, s ezért nem változik semmi, pedig látszólag milyen sokat teszünk érte. Az ősi kultúrákban nagyon jól lehet tájékozódni a női minőségeket illetően, ott megjelenik az a valódiság, ami még nem torzult el a nemek harcában. S talán ez a kulcs, hogy ameddig harcolunk egymással, addig nem lelhetünk békére. Ha kevesebb időt fordítanánk arra, hogy helyt álljunk egy olyan világban, amely nem tehet boldoggá bennünket, akkor több időnk jutna arra, hogy felfedezzük magunkban a valódi nőt.
Hiába mutogatunk kifelé, hogy milyenek a férfiak, a szellemi törvények szerint nem vonzhatunk mást az életünkbe, mint aki visszatükröz belőlünk egy darabot. Ha tehát nem tetszenek a bennünket körülvevő férfiak, akkor figyeljünk befelé és gyógyítsuk meg magunkban azokat a sérült részeket, akik behívják őket az életünkbe. Kerekedjünk felül a hibáztatáson, és szemléljük egy új nézőpontból a helyzetünket. Mit veszíthetünk? A régi, nem működő dolgainkat? Kalandra fel! Nincs egy egységes recept, ami mindenkinek jó lenne, kénytelenek vagyunk visszatérni a belső női erőhöz és engedni, hogy vezessen bennünket. Ezt csakis magunkért tesszük, azért, hogy boldogak legyünk a párkapcsolatainkban és a családunkban. A nőiesség egy lüktető energia, egy soha meg nem szűnő pulzálás. Az Istennő eszenciája ott él mindannyiunkban (még nemünktől függetlenül is). Még hat ránk az Isten és az Istennő násza, még belenézhetünk ebbe a tükörbe, ebbe a teremtésbe és megláthatjuk magunkat visszatükröződni benne! Engedjük, hogy megmutassa magát ez az erő!
A cikk illusztrálásához a Shutterstock fotókönyvtár jogtiszta fényképét használtuk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: