Gyógyítsd meg a családtörténetedet

Amikor csoportban dolgozunk hosszabb ideig együtt másokkal, óhatatlanul egymás életének részeivé válunk. Megéljük vele együtt az örömét és a fájdalmát, felfedjük egymás előtt mindazt, amit még magunknak is félünk sokszor beismerni. Néha idegenekkel együtt jutunk el lelkünk legmélyéig.

Csodálatos és megrázó pillanatokon vagyunk túl, amikor elindultunk közösen az úton, már jóval előbb ismertük egymást, mint amikor fizikailag találkoztunk. Látszólag 8 idegen ember ült körben a teremben és hitték is meg nem is, hogy a kurzus végére mindannyiunkban felszabadulnak azok a gátak, amelyek elhomályosították a tisztánlátásunkat.  Miért nem látjuk tisztán az életünket? Vannak olyan elszenvedett sérelmek, szenvedéskörök és nehézségek, amelyeket a mai napig teherként hordozunk. Ebben a csoportban a családi terheket bontottuk le és gyógyítottuk meg őket lépésről lépésre.

Állhatatosan, néha erőtlenül, de haladtunk előre, a szabadság és a könnyedség felé. Kialakult egy olyan intim,  bizalmi közeg, egy gyógyító tér, amelyben mindannyian felengedhettük ezeket a történeteket, s amelyekben lemeztelenítettük ezeket, elvettük a feszültséget, a haragot belőle, s ott álltak ezek az emlékek mezítelenül, ártatlanul, megbocsátásra várva. S amikor megjelent a térben egy-egy családtag, felszakadt az ellenállás, és megindult az elengedés. Együtt sírtunk és együtt nevettünk, és közösen éltük meg azt, hogy milyen fontos a család egysége, milyen fontos az, amit a családból hozunk, milyen fontosak a gyökerek és meggyógyítottuk az elcsúszásainkat, hogy aztán a világnak már egy magas rezgésű vibrációt ajándékozhassunk oda.

Ma már sokkal inkább olyannak látjuk a világot, amilyen. Látjuk az összefüggéseket, látunk olyat, amit mások nem, látjuk az energiákat, amelyek a szálakat mozgatják. Sok mindent látunk, s már máshogyan éljük az életünket. Gyönyörű utazás, felszabadulás és kegyelem. De mindez nem tudott volna megtörténni, ha nem vagyunk őszinték magunkhoz. A családi sebek, főleg az apa- vagy anya-seb befolyásolja az életünket a tudattalan mélyéről, hív gyógyulni és hív feloldódni. Felnőttként szeretettel és békével a szívünkben tudjuk megbocsátani ezeket a sérüléseket, és el tudjuk hagyni ezeket a gyerekkorból cipelt terheket.

Ha mély lélegzetet veszünk és szembenézünk a családi történetekkel, felismerjük, hogy milyen pozitív rezgések is vannak egy-egy nehezen megélt élethelyzetben, ha felszabadítjuk ezen terhek alól magunkat, akkor igazán MEGÉRKEZÜNK az életünkbe, s elkezdhetjük a valódi életünket. Azt az életet, amiért idejöttünk, amit érdemes élni és ami méltó hozzánk!